A finom erotikával fűszerezett keserédes történet a századforduló Kolozsvárjának egyik jelentős intézményébe, a Gerendás házként elhíresült bordélyba kalauzolja a nézőt. Az éjszakák és nappalok megkövült rendjét a fiatal egyetemista, Kelepei Jenő beköltözése borítja fel némiképp, ám hamarosan kiderül: valójában ennél sokkal szokatlanabb okok állnak az egyre gyűrűző és már-már misztikusan rejtélyes események hátterében.

Csontteleky Szigfrid, a magyar Casanova, az érett és kissé kiégett férfiú, akinek látogatásáért gyakorta imádkoznak monarchia-szerte a madámok, egy titokzatos barátjától úgy értesül, hogy a kolozsvári Gerendásban meglelheti álmai nőjét, egy tisztaszívű cselédlány képében... A szerelmes férfiú kész bármilyen eszközt és módszert bevetni néhány percnyi találkozásért, szenvedélyes érzelmeit a bordély lakói és vendégei is enyhén megszenvedik… S ha ez nem lenne elegendő a tisztes ház felbolygatásához, Kelepei mama a híres anyai ösztönök sugallatára Brassóból Kolozsvárra utazik, hogy meglepje kisfiát…

A pokol elszabadul, és egy ponton már bizton állítható, hogy senki sem az, aminek látszik… Talán csak a vak zongorista azonos önmagával… vagy mégsem? A káosz közepette a madám és a lányok - s velük együtt a nézők is - már csak egyetlen bizonyosságba kapaszkodhatnak:

„… bár kapunkat zárnák sokan
s ránk morális átok hull
a bordély sosem vész el
a bordély csak átalakul…”