Ha Agatha Christie nevét halljuk, gyilkosság cseng a fülünkben, méghozzá finom, úri, késsel-villával elkövetett gyilkosság, civilizált polgárok decens és diszkrét körében, a vak véletlen, vagy épp a nagyon is metsző tekintetű végzet által egybeterelve és összezárva.

Ezúttal egy fránya kis hóhelyzet siet segítségünkre, hogy egybeterelje és összezárja a társaságot, amely Agatha Christie szokásos válogatott csodabogaraiból áll: feltörekvő ifjú pár, költőien hóbortos fiatalember, nagyvilági dáma, nyers katonaember, a Birodalom támasza és egy kiejthetetlen nevű, lehetetlen szokásokkal előhozakodó külföldi, akikhez megérkezik minden angolok legangolabbika, a nyomozó is. Ő hozza a hírt, hogy a gyilkosság, amelyen épp szörnyülködünk, valójában csak előjáték volt, az igazi vérfürdő csak most kezdődik itt, az orrunk előtt, és csak egyben bízhatunk, csak egytől retteghetünk is: hogy gyilkos és áldozat egyaránt közülünk kerül ki.