A bolond lány

Jól hangzó cím. Valahonnan mindenkinek ismerős. Mintha látta volna. Pedig csak hallott róla. Krimiről van szó. Hátborzongató gyilkosságról. A Beaurevers-házban történt. Egy milliomos házában. Annyit biztosan lehet tudni, hogy a bolond lány nem visel bugyit. Gyöngyözőn kacag és megejtően őszinte. Domján Edit jut eszébe róla mindenkinek. Meg Földes Eszter. Most ő a bolond lány. Tény továbbá az is, hogy a kerület új vizsgálóbírót kapott. Camille Sevigné fiatal, tapasztalatlan és kellő rutin nélkül lát munkához. Viszont nagy az ambíciója. Szeretne feljebb lépni a hivatali ranglétrán…

A cselekmény középpontjában a gazdag ház meggyilkolt sofőrjének, Miguel Ostosnak a halálesete áll, amelynek körülményeit a frissen Párizsba helyezett, ambiciózus vizsgálóbíró próbálja feltárni.
A darab magyarországi bemutatójára 1964-ben került sor parádés szereposztásban: Domján Edit, Márkus László és Csűrös Karola főszereplésével. Az idősebb korosztály mindmáig szívesen emlékszik az akkori előadásokra. A Karinthy Színház tehát nagy fába vágta a fejszéjét, amikor műsorra tűzte a komédiát.

A darab műfaja nehezen meghatározható: keverednek benne a bűnügyi történet és a vígjáték tematikai elemei. A humoros megjegyzések, nemegyszer sikamlós utalások oldják a gyilkossági eseten alapuló történet feszültségét, a háttérben mindvégig jelen lévő bűn és büntetés motívuma azonban komolyabb felhangot ad a félreértésekre, szóviccekre, a szereplők stílusbeli eltéréséből fakadó humorra épülő könnyedebb jeleneteknek is. Ártatlanság és bűnösség, felelősség és engedelmesség, megfelelési kényszer és az önbecsülés megtartása. Vígjátékhoz túlságosan elgondolkodtató, krimihez túlságosan könnyed.