Szereplők:

Pernelle asszony, Orgon anyja: Ambrus Asma
Orgon, Elmira férje: Szikra József
Elmira, Orgon felesége: Dobó Kata
Damis, Orgon fia: Pásztor Ádám
Mariane, Orgon lánya: Lipcsei-Rácz Zsuzsanna
Valér, Mariane szerelme: Kinizsi Ottó
Cléante, Orgon sógora: Szűcs Sándor
Tartuffe, álszent: Józan László
Dorine, Mariane komornája: Ábel Anita
Lojális hivatalnok asszony: Andai Kati
Közreműködik még Jakab Krisztián

Fordította:    Vas István
Ferdítette:    Kinizsi Ottó
Koreográfus:  Hevesi Anna
Játéktér:  Gombár Judit
Ruha:  Gálvölgyi Anett, Miovác Márton
Dramaturg: Góczán Judit
Rendezőasszisztens: Zakar Ági

Rendező:  Frenkó Zsolt

 
Becstelen álszent, ügyes taktikus… megtalálja az ember gyenge pontjait, és ott támad. Ő Tartuffe, a képmutatók zsarnoki uralmának nagyszabású torzképe. Beszivárog egy család életébe és átveszi a hatalmat, teljes befolyását kiterjesztve a családfő, Orgon felett, akinek aktív közreműködése, hiszékenysége és készséges önfeladása nélkül természetesen nem érné el célját. De vajon eléri-e?

Moliére 1664-ben bemutatott, majd azonnal évekre betiltott műve idén 350 éves. Időszerűsége mitsem változott az elmúlt évszázadok során: „Igaz, hogy a korviszonyok változásával a képmutatásnak és szenteskedésnek más, a napi események szempontjából érdekesebb formái is vannak. De hogy Tartuffe alakja örökké élő marad, mert az emberi szív tanulmányán s a művészet varázsán alapszik, csak az tagadhatja, aki nem ismeri a szívet és nincs elég érzéke a művészet magasabb elveihez… Ma is közelebb áll az élethez, mint sok más halhatatlan költő halhatatlan alakja. (Gyulai Pál)