Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A játék helyszíne természetesen egy padlás, mégpedig egy belméretében tágas, ám sokszorosan osztott, irracionális, rejtélyes tér. A főhős által készített beszélő számítógép a mi előadásunkban egy sokfunkciójú robot lesz, mely mozgásra is képes, egyfajta emberi imitáció. A szellemek megjelenését igényes fényhatások, színpadtechnikai megoldások kísérik.
 

SZEREPLŐK:
Rádiós: Zayzon Csaba
Süni: Baranyi Emma
Mamóka: Oravecz Edit
Barrabás B Barrabás, a gengszter / Révész, aki külsőleg azonos Barrabással: P. Petőcz András
Herceg, szellem, 550 éves: Koscsisák András
Kölyök, szellem, 530 éves: Kovács Ágnes Magdolna
Lámpás, szellem, 670 éves: Egyed Brigitta
Meglökő, szellem 560 éves: Farkas-Csányi Attila
Témüller, önkéntes: Kiss T. István
Detektív: Kiss Dávid
Üteg: Molnár Ervin
Robinson, a gép: Szelle Dávid
 
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Justin Júlia
Koreográfus: Krámer György
Korrepetítor: Regovics Zsuzsa
A rendező munkatársa: Kiss Dávid
Rendező: Vándorfi László