8
János vitéz
Daljáték három felvonásban.
Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc.
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta.
Jegyvásárlás
Podujatie
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 29. apríl 2013, 19:00
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
„Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.« Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy a távozó Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha. A színpad »nyílt változása« után a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.”
(Részlet Székely György tanulmányából)
Fotók: Körtvélyesi László
Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
„Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.« Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy a távozó Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha. A színpad »nyílt változása« után a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.”
(Részlet Székely György tanulmányából)
Fotók: Körtvélyesi László
Tipy
Az Oltári srácok az Arénában 2026 június 27-én nagyszabású koncert musical térnek vissza a fiúk
Jonathan Larson: Tikk-Takk… Bumm! című, önéletrajzi ihletésű musicaljét először a New York-i Off-Broadwayn mutatták be, azóta bejárta a világ számos…
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért.…
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.