Székely fonó Pászti/4
daljáték egy felvonásban
daljáték egy felvonásban
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 16. Maj 2024 19:30
KODÁLY ZOLTÁN: Székely fonó
Háziasszony............................... Schöck Atala
Kérő........................................... Haja Zsolt
Szomszédasszony..................... Lehőcz Andrea
Fiatal lány................................... Bede Blanka
A lány anyja.................................Varga-Szathmáry Judit
Fiatal legény............................... Ódor Botond
Gazdag legény........................... Dékán Jenő
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
Ha Kodály Zoltán és a daljáték műfaja kerül szóba, mindenki a Háry Jánost említi, a nagyotmondó obsitos története annyira népszerű, hogy sokan meg is feledkeznek a zeneszerző másik zenés színpadi művéről, a Székely fonóról, amelyet most a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén hallgathat meg a közönség kiváló szólisták közreműködésével, a kórus karigazgatója, Somos Csaba vezényletével.
A Háry Jánost 1926-ban mutatták be a Magyar Állami Operaházban, a Székely fonó ősbemutatójának dátuma 1932 – ez tehát Kodály második zenés színpadi műve. A hetven perc időtartamú egyfelvonásos műfaja ugyanúgy daljáték, ahogyan a Háryé is az volt. Különbség azonban a két mű között, hogy míg a Hárynak van egy alaptörténete, a reformkori költő, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye, addig a Székely fonó cselekményét követve a közönség helyesen érzi, hogy a kerettörténet (a kérő menekülése, majd elfogása, a menyasszony vigasztalása, a gazdag legény leleplezése, végül az ártatlan kérő szabadulása) olyan laza szerkezetű eseménysor, amelynek legfőbb funkciója, hogy kerettel szolgáljon egy válogatott népdalcsokor – 23 népdal – díszletben, jelmezben történő, színpadi játékkal körített elhangzásához. Mert a Székely fonó nem más, mint a magyar népdal színpadi apoteózisa, csak míg a Háryban mindez önironikus-humoros formában, anekdotikusan történik, itt a népélet ábrázolásával egybekötve, a vidám vagy épp komikus epizódok ellenére (Egy nagyorrú bóha) alapvetően komoly hangvételben. A produkció szólistái: Schöck Atala, Haja Zsolt, Lehőcz Andrea, Bede Blanka, Varga-Szathmáry Judit, Ódor Botond, Dékán Jenő a hazai énekestársadalom élvonalának képviselői, a stílus ismerői és értői.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.
A Művészetek Völgye és az Art-Színtér közös előadása.
Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik… Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri…
A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.