Történelmi távlatokkal ezelőtt, 1980 augusztusában került színpadra az Evita előadása a budapesti Margitszigeten. A magyarországi ősbemutató kirobbanó újdonságként hatott a közönségre több okból is. A rockopera műfajának számos világsikerű darabját már ismerni lehetett lemezekről és a külföldi rádióadók műsorszolgálata révén, miközben valószínűtlennek tűnt, hogy ezek a művek életre keljenek a hazai színpadokon. Hiányzott hozzá a színházi tapasztalat, a kellő stílusismeret, a komplex és sokoldalú előadói felkészültség, hiányzott hozzáminden. Színházainkban akkortájt az operett és a zenés vígjáték sajátos kultusza virágzott. A frissítéshez bátorságra, fantáziára és új látásmódra volt szükség.

A Hair és a Jézus Krisztus Szupersztár világsikerű dallamait a hetvenes évek végén máregy egész generáció dúdolta itthon, ám az Evita még ismeretlen volt, és lenyűgöző meglepetésként érkezett hozzánk, minthogy a budapesti előadás minimális késéssel követte az eredeti londoni bemutatót. Háromezer néző ünnepelte esténként az Evitát a Margitszigeten, mintha a közönség is átérezte volna, hogy ezzel a produkcióval a műfaj honfoglalásának diadalmas eseménye következett be. Minthogy valóban így is történt. S az Evitával egy új színházi műhely jött létre, a Rock Színház társulata, mely ezt az előadást mindvégig műsoron tartotta másfél évtizedes fennállása során, sok száz itthoni és külföldi előadással.

A Soproni Petőfi Színház Evita előadását a hajdani ősbemutató rendezője, Katona Imre állítja színpadra sztárszereposztásban.


„Visszajövök és millióké leszek!”- mondta halála előtt Evita Perón. Fél évszázaddalkésőbb jóslata valóra vált. Mítosza élőbb, mint valaha: filmek készültek róla, könyveket írtak az életéről, Buenos Airesben múzeum őrzi emlékét, és a Recoleta temetőben található sírboltja igazi zarándokhely. Az argentinok számára két múlhatatlan érték létezik: Evita és a tangó. E két dologaz, mely összefogja egy egész nemzet ábrándjait, hitét és érzelmességét, mely hordozni képes amegingathatatlan illúziókat és a csalóka reményt.

Evita sorsának, rendkívüli történetének megjelenítéséhez Andrew Lloyd Webber komponált zenét Tim Rice szövegkönyve nyomán. A szerzőpár együttműködése nyománremekmű született. Az Evita kivételes hatású zenedráma, mély és összetett tartalmakat hordozó színpadi alkotás, a rockopera műfajának kimagasló klasszikusa, mely méltán számíthat a soproni közönség legszélesebb érdeklődésére.

Katonatisztek, gyászolók, arisztokraták, újságírók, munkások, nyomozók, Argentína népe: Molnár Anikó, Simon Andrea, Szlúka Brigitta, Szőcs Erika, Ács Tamás, Czár László,Madár K. Zoltán, Sárdy Zoltán, Papp Attila, Savanyu Gergely, Balogh Fanni, Csernus Anita, Lukácsi Laura, Perovics Eszter, Szalai Dóra, Tiszolczi Lilla, Lukács Levente,
Pásztor Richárd, Szakál Attila, Száraz Dávid, Szeles Tamás, Szóka Roland, Stánicz Zoltán, Vágási István

Korrepetitor: Sárdy Barbara
Szcenikus: Kovács Ferenc
Video: Torma Sándor
Tangó konzulens: Nestor Pellicciaro