10
Isten rabjai
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
Læs mere
Jegyvásárlás
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 31. Marts 2023 19:00
Gárdonyi Géza:
ISTEN RABJAI
musical
IV. Béla , a tatárjárás alatt tett fogadalma értelmében, – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja –, a margitszigeti domonkos rendi apácakolostort lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Mindkettő jelentős országos események színhelye volt: itt kötött békét IV. Béla király a fiával 1266 -ban, és itt is halt meg 1270-ben.
A kolostor jelentősége még tovább növekedett Margit halála, és szentté avatása után. Már élete során több csodás eseményről tudósítottak. Élettörténetéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276 -ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei.
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt. Egy parasztgyerekből lett szerzetes életén keresztül bepillanthatunk egy magát Krisztusnak felkínáló szentünk életébe. Őszinte érzelmekkel telt mű ez, hitről, szeretetről, helytállásról, örök emberi értékekről, amivel Szent Margit a mai napig érvényes példát mutatott számunkra…
A művet színpadra alkalmazta és rendezi Moravetz Levente, zeneszerzők Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián. A szerzőhármas nem ismeretlen az egri nézők számára, hiszen olyan előadások alkotói, mint a „Zrínyi 1566”, vagy a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó „A Fejedelem” című történelmi musicalek.
JÁNOS.......................................................................... TÖRÖK-UJHELYI TAMÁS
MARGIT........................................................................ MISURÁK TÜNDE
MARCELLUSZ.............................................................. BOT GÁBOR m.v.
OLIMPIÁDESZ.............................................................. DIMANOPULU AFRODITÉ
JULIS............................................................................ SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
JAKAB........................................................................... RENCZ MÁRK m.v.
IV. BÉLA........................................................................ TUNYOGI PÉTER
MÁRIA........................................................................... NAGY ADRIENN
ISTVÁN.......................................................................... CSATHÓ NORBERT
PETRONELLA............................................................... RAIKOVICH VIKTÓRIA
GYÖRGY........................................................................ RÁCZ JÁNOS
TIMÓ ..............................................................................KARDOS KRISTÓF
MÁTÉ............................................................................. REITER ZOLTÁN
OTTOKÁR...................................................................... SZŐKE OLIVÉR
APA................................................................................. VÓKÓ JÁNOS
PRÉPOST....................................................................... LISZTÓCZKI PÉTER
JANCSIKA…………………………………………………...DOVÁK CSOMA
MARGITKA…………………………………………………..HOLLÓ ENIKŐ
GG TÁNC EGER:
ADAI-SIMON SAROLTA, ANNA MANETTI, ELLENBACHER KAMILLA, FODOR SÁRA, FORCZEK JANKA, MARTINA TIZZI, PLITA MÁRK, SUBA JÁNOS, SZALAI-BORDÁS ÁDÁM, VARGA DÁNIEL
KÓRUS:
DARÓCZI BIANKA, DELI BORISZ, FEKETE BORBÁLA, HARMAN DALMA, KAJTÁR DÁVID, KLEIN PETRA, LUKINIC RUBEN, MAJNÁR ALEXANDRA, RÁK GERGŐ, SVÉD MÁTYÁS, SZABÓ TAMÁS, VAS GABRIELLA
Díszlet: HÚROS ANNAMÁRIA Jelmez: ISTVÁNFI FRUZSINA
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Harangozó-díjas, érdemes művész
Zenei vezető, karmester: NAGY ZOLTÁN
Ügyelő: UJHELYI RÉKA Súgó: PETHŐ ORSOLYA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező:
MORAVETZ LEVENTE
Aktuelt
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.
A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik.
Egy világhírű festő halála után egy felbecsülhetetlen festmény forgatja fel a művészvilágot. A gyász hatalmi játszmává válik, miközben felmerül a kérdés: biztos, hogy a Mester valaha festett?
PÅ PLAKATEN
Murray Schisgal, amerikai író és producer komikus vígjátéka, a Szerelem Ó! 1965-ben debütált a New York-i Broadwayn.
Jonathan Larson: Tikk-Takk… Bumm! című, önéletrajzi ihletésű musicaljét először a New York-i Off-Broadwayn mutatták be, azóta bejárta a világ számos…
Lendületes dallamok, pengeéles szövegek és pattanásig feszülő, szellemes beszólások jellemzik ezt a fergeteges vígjátékot, amely a szerelem bonyolult, mégis vicces…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.